2008. május 5., hétfő

Háziállataink, kint és bent.

Minek megy az ember kertesházba, ha egyszer írtózik a pókoktól és a gilisztáktól, valamint idegesítik a hangyák és a csigák? Ja persze, a gyerekek miatt :)

Ja és az elmúlt szombatok egyikén, egy szép esős reggelen, egy nyest nézett rám vissza a tetőről. A párom szerint az egy macska, nem láttuk rendesen a fejét, de valahogy olyan furcsának tünt, mikor odaszaladt a tető széléhez. CSak egy pillanatra láttam a fejét, a farka valóban hasonlított egy macskafarokra, csak szép dús volt a szőre. Miután megfordult, megláttuk a pofiját, és a kicsi füleket.Remélem csak átutazóban volt, és nem a mi padlásunkat szemelte ki fészkéül. Állítólag olyan zajjal tud lenni, mintha emberek mászkálnának a padláson. Egyébként nagyon édes volt, ahogy az ereszcsatornánál ivott. Szerencsére nálunk nem talál magának kaját, így remélem tovább állt.

Azóta Gergő lelkesen kérdezgeti, anya, hogy is hívják a háziállatunkat?

Nincsenek megjegyzések: