Mindennapok

Életjel

2009-05-19T21:09:00.000-07:00

Őszintén szólva, mire a nap végére érek nemcsak időm, de kedvem, erőm sincs írni.
Most még mindenki alszik, én pedig már nem bírtam feküdni és még erőltetni agy kicsit a pihenést. Pedig nagyon kellene, mert nap közben erre nincs időm, és vészesen közeleg a nyári szünet. Így most csak egy gyors helyzetjelentés.

Gergő

Nagyon ügyes és nagyon gyerek. Mozgása tökéletes, folyton megy, szalad, biciklizik, görkorizik. Mindenre felmászik és a kis izmait mutogatja, hogy anya ezt nézd, szorítsd csak meg! Mióta jó idő van, be sem lehet rángatni az udvarról. Este közelharc, hogy most már tényleg fürdés. Oviban szinte mindenki a barátja, ebből vannak is köztünk konfliktusok. Nem vagyunk egy zárkózott család, de a minden nap jöjjön valaki kicsit sok nekem. És nem és nem érti, hogy ezt előre lebeszéljük, nem ők ketten, hanem mi, anyukák. Szemrebbenés nélkül közli bárkinek az anyukájával, hogy ő ma elmegy hozzájuk játszani. Hatalmas drámát képes csinálni, ha ez mégsem jön össze. Az a megállapodásunk, hogy heti egyszer mehet és max kétszer jöhetnek. A háromig számolással nincs is semmi baj, de mindig jön a " de anya " és valami rettentő alapos magyarázat. Folyton alkudozik, mindenhol és mindenben. Na nekem ez a halálom. Talán őt kellene kiküldeni a piacra vásárolni, nagyon meggyőző és nem adja fel.
A számok, betűk nem érdeklik. Egy pár nyomtatott nagybetűt ismer, talán ötöt-hatot. Szerepelni nagyon szeret, de a szövegtanulás enyhén fogalmazva is problémás. Ezért is hallgattam tátott szájjal az anyák napi ünnepségen, hogy azt a sok verset( köztük igen hosszúakat is) gyönyörűen, folyékonyan mondta. Nem úgy, hogy a többiek előmondják, vezetik, hanem együtt a többiekkel. Óvónéni meg is kérdezte, lenne e kedve a gimnáziumi ballagáson verset mondani. Hát, vért izzadtunk, mire azt a 10 sort megtanultuk, de tudta, hiba nélkül. 1000 ember előtt a 3 kis óvodás gyönyörűen szavalt. Rettentő büszke voltam rá!
Minden érdekli, és bátran nagyon jókat kérdez. A félelmeiről is, és ennek nagyon örülök, nem tartja magában, rágódik dolgokon, hanem kerek perec rákérdez.
Még mindig nem hajlandó sehol máshol aludni, csakis itthon. Egész nap elvan bárhol, bárkivel, de ott aludni mamánál, papánál esélytelen.
Szerencsére még egy év ovi, felhőtlen játék. Az iskola megvárja.

Eszter

16 hónapos. 81 cm, 10.5 kg, 20-as a lába. Mindenevő, nem válogat, bármit belapátol,bár tejet még nem kapott. Ha kaját lát enni kell! Egész ügyesen eszik egyedül is villával és kanállal. Mozgása ugyanolyan jó, mint a Gergőé volt, mászik mindenhol, mindenre. Mostanában kedvenc helye az étkezőasztal teteje. Bújócskázik, fogócskázik, és minden állat látványától transzba esik. Mindent ért, kivéve azt hogy nem szabad :)
Folyamatosan dumál, és édesen válaszolgat minden kérdéssorunkra, valami számunkra ismeretlen nyelven. Öltözik, vetkőzik, igazi kiscsaj.
Nagy huncut, már tudnak együtt játszani Gergővel, lelkesen játsza az utast minden űrhajóépítés után, és sikeresen rombol fakocka, kislegó és társai építményeket.
A labda nagyon érdekli, de csak szorongatja és rúgja, dobálni nem szereti. A kismotor ízére most kezd rákapni, ahogy elnézem nagy siker lesz.
Nyugodt, kiegyensúlyozott kiscsaj, nem szégyenlős. Integet találkozáskor, búcsúzáskor vagy ha köszönést hall.
Babakocsizni nem szeret, sosem szeretett, így nagy távokat is sétál gond nélkül, szintidőt sajna nem teljesíti :)
Két hónapja tökéletesen fogja a ceruzát, és lelkesen firkál. Jobb kézzel rajzol, ballal tartja a papírt, hogy ne csússzon el. Kedvenc játéka nincs, most kezdte el érdekelni a formabedobó rendeltetésszerű használata. Mesekönyv jöhet minden mennyiségben, főleg az állatos mesék.
A vizet imádja, elég ha meghallja a locsolást, már szalad is, hogy bemehessen a vízsugárhoz, vagy a kezét locsolja le valaki neki is. A kádban pici kora óta, ha eldőlt, merült...... felült, megtörölte a szemét, és folytatta a játékot. Valószínű a nyarat egészében vízben fogjuk tölteni.

Pocakbaba

Hát igen, közben ilyenünk is lett. Már a 13. hetet tölti. Mindene megvan, akkora amekkorának lennie kell, szépen fejlődik. Rendes baba, tudja, hogy nem tudok hányni, és nincs időm a rosszullétekre, így tesóihoz hűen eddig nem okoz nekem kellemetlen perceket.

A kutya

Na ilyenünk is van, leszavaztak. Megmondom őszintén én nem szeretem a kutyákat. Nem félek tőlük, nem is irtózom, allergiám sincs rájuk( sajnos, mert akkor most nem lenne) Egyszerűen nem szeretem. Még a gondolatát sem, hogy kutyánk van. Mindent cafatokra szed, amit talál az udvaron, ( szerencséje, hogy a virágokat nem bántja és nem kapar) és lelkesen felhordja a lépcsőre a bejárati ajtó elé. Amúgy édes meg aranyos, a gyerekek megőrűlnek érte, de folyton láb alatt van, alig lehet tőle kimenni a kapun. Ha kirohan alig lehet visszaterelni. A múltkor alaposan elmagyaráztam neki, rosszul jár, ha akkor nem akar bejönni, ha csak én vagyok itthon, mert én ugyan nem rohangálok utána. Arról nem is beszélve, hogy meg nem fogom, hogy kapun belülre kerüljön, úgyhogy ha itt akar lakni, akkor lesz szíves befáradni. Azt hiszem megértette.

A kert

Alakul. Megvettük a hátsó kerítés takarásához ezeket a lamellást kerítéselemeket, félig már le is lett festve. Kész az ágyásszegély, ültettünk sok növényt, a fű is elég szép. Kitaláltuk hol lesz a grill, kiülős terasz, kemence. A játszótér megkapta a tetőt. Ősszel még fákat kell ültetni, majd csak várunk, hogy minden szépen növögessen. Jó itt lakni.

Elmaradások

2009-01-30T04:00:00.000-08:00

Zanza: kórház, vizsgálatok, betegség, vizsgálatok, betegségek, munka, munka........káosz, betegség.
Így jellemezném az elmúlt 3-4 hónapot.
Reméltük új év, új élet, de nem.

Szóval: kórház a néha visszatérő, de akkor egy hónapig is eltartó hurutosnak hangzó köhögés miatt. Mindenféle vizsgálat eredménye negatív. Semmi szervi elváltozás szerencsére. Próba szerencse alapon kapott sűrítőt, biztos rejtett reflux-os volt (?) Köszi. Akkor nem köhögne folyamatosan? Nem csak 3 havonta. Szeptember közepe óta semmi. PErsze a sűrítőt nem adom. Most kezdte megint pár napja, még nem tudjuk most megfázás lesz e, vagy megint A KÖHÖGÉS.
Egyébként dokinénink allergiára tippel inkább, de gasztrós időpontunk csak február 25-re van. A klinikán nem csinálták meg, lévén csak 8 és fél hónapos volt, mikor bent voltunk.
Az ellátás egyébként kritikán aluli volt. Eszter is csak akkor kapott kaját, ha szóltam. Én egyáltalán nem kaptam. Többször reklamáltam, talán szoptatok még 3-4-szer egy nap, nem e lehetne meleg kaját kapni. Kifizetem......ááááá csak 6 hós korig jár ellátás anyukának. Miután többszöri megkérdezésre is ez volt a válasz, nem firtattam tovább a dolgot, próbáltam minnél hamarabb hazajutni. Főleg, hogy egészséges babával egy beteg kisfiúval és az anyukájával voltunk egy szobában. Sikerült is elkapnunk :(
Futottunk is utána két-három kört gennyes orrmandulagyulladás ügyben. A műtét szó is elhangzott, ha esetleg ez ilyen gyakran visszatérő vendég lenne nálunk.

Ezek után én is jártam pár bőrgyógyásznál, a kezemen és most már több helyen levő allergiámmal. Ha szteroidos krémmel kenem, pillanat alatt elmúlik, de nem sikerült még rájönni mitől is lehet.

MAjd jöttek a szokásos nátha, láz, orrfolyós körök. Valaki mindig beteg nálunk. KEzdem unni, főleg hogy A. is belépett a sorba, pedig ő nem szokott.
Ami mindent vitt, az a két hete lezajlott fosós hányós volt. Életemben ilyen szarul nem voltam.
A fiúk elég jól bírták, Gergőt még a hasmenés is elkerülte, de mi csajok...... egy napig gyakorlatilag nem bírtam felkelni. Két nap volt az egész( + utána egy hét gyomorfájás) de teljesen kiütött.
Mostanra sikerült rendezni sorainkat, így ma sor kerül végre egy kb két hónapja tologatott ovis kisbarát meglátogatására.

Szülinap

2008-09-07T13:15:00.000-07:00

Gergő 5 éves lett ma reggel. Teljesen önálló. Két keréken biciklizik, imádja a vizet, de úszni még nem tud. Teljesen egyedül öltözik, vetkőzik, kiveszi magának a ruhát, fürdés, fogmosás......Persze nem állandóan, hiszen még olyan kicsi, most született.....de ha vészhelyzet van, csinál mindent szépen.

Társasági lény, szereti, ha vannak körülötte. Irányítani is szeret, konok és makacs. Ugyanakkor jószívű és kedves, szinte sosem írigykedik. Fiúkkal és lányokkal egyaránt jól játszik.

Memoriajátékban, ha figyel, verhetetlen. Mindennel szívesen játszik, bár a kedvenc a LEGO minden formában. De mindez csakis, ha beszorul a lakásba. Minden percet a szabadban töltene, ha lehetne. Nagyon ügyes, jó mozgású, rossz nézni, ahogy hintázik, mászókázik. Nagyon bátor.

Szeret mesét hallgatni, mesekönyvezni, ugyanakkor egyáltalán nem érdekli, hogy kivülről tudjon verset vagy rövidebb történetet. Még sokszor elkalandozik a figyelme.

Szépen színez, vonalon belül marad, használja a színeket, de önálló kép rajzolásánál vagy festésénél, egy vagy két színt használ csak. Igazából rajzolni nem is szeret.

Gyönyörűen, tisztán beszél, szépen fogalmaz. Igazi nagy dumás, mindenkit levesz a lábáról.

Tesóját nagyon szereti, bár sokszor ezt elég fiúsan mutatja ki.

Észrevehetően kevesebbet bújik, hízeleg. Sokszor úgy kell puszit kérnem. Egyedül az esték és az elalvások olyanok még, mint kisebb korában. Valaki( szerencsére apját ugyanúgy imádja) bújjon oda,( hátat símogatni csak én símogathatok), meséljen neki.

Kezd nagyfiús lenni. Vannak barátai, élményei, mesélnivalója, önálló gondolatai, logikázik, kombinál és okosakat kérdez.

Olyan mint a legtöbb ötéves, okos ráadásul még szép is :)

Boldog szülinapot kincsem:

Ahová a király is gyalog jár.

2008-08-15T08:28:00.000-07:00

Pontosan 13 óra 17 perckor valami nagyon furcsát éreztem. Hirtelen nem is tudtam mi is ez, azután leesett. Nemcsak hogy leesett, rendesen megdöbbentett, majd széles vigyor ült ki az arcomon. Hja kérem, apró örömök az életben.
Az elmúlt 5 évben nem is emlékszem ilyenre, hogy én, dolgom végeztével( ezt nem részletezem) csak úgy becsukjam az ajtót magam mögött. Merthogy, ha itthon van egy csemetém is, akkor a nagy vagy ott topog az ajtóban, mert mijazhogy bementem előtte, mikor most neki nagyon de nagyon keeeellll. Persze mikor mehet, akkor már nem kell. Vagy éppen hirtelen szerelnivalóval ( természetesen lego vagy valami életbevágóan fontos)a kezemben öltözhetek gyorsan. Neadjisten valami nagyon fontos és érdekes mesélnivalója, kérdeznivalója van, vagy egyszerűen csak ott nézelődik, biológiai tudását megalapozandó. Mindeközben a kicsi persze se nem alszik, se nem csöndben van. Még nem mászik,( szerencsére) így ő kimarad ebből a családi idillből. De már nem sokáig! Ő torka szakadtából üvölt, hogy anyahogygondoltadengemitthagytok? És a körülötte heverő érdekes játékok sokasága sem enyhíti e világfájdalmat. Ilyenkor ha megkérem a nagyot, ugyan menjen már oda a húgához, simogassa, nyugtassa, beszéljen hozzá, nem baj, ha tovább ordít, csak legyen ott neki, a válasz a következő: most nem érek rá anya.
Így aztán gyorsan, siessünk, rohanjunk, csak akkor venni célba e nemes helyiséget, ha már végképp nem bírjuk tovább. Így, majdhogynem azzal a lendülettel kelhetünk fel róla, amivel rájacsüccsentünk.
Tudtam, hogy valmi nem oké, nem a szokásos kerékvágásban történik a dolog.
És igen, a kicsi ott ül, ahová gyorsan leraktam, egy hang nélkül szirénáztatja a kormánykereket, meg püföli a kis bevásárlókosarat. Közben a nagy elmélyülten legozik, néha egymásra néznek, ilyenkor a kicsi fülig érő szájjal hadonászik egyet.
Ugye mi mindennek lehet örülni :)
És még a debrecenit is bevagdostam az ebédhez, mire feltünik nekik, hogy eltüntem :)

Nyári szünet

2008-08-11T14:15:00.000-07:00

Az van itt is :)

CSak telnek a napok, és azt veszem észre, már megint eltelt egy hét.

Nagyon féltem a nyártól, nem véletlenül. Egy 5 éves örökmozgó, meg egy 6-7 hónapos, aki még alig tud valamit. Ahhoz túl sokat, hogy fél napokat babakocsiban legyen, ahhoz kicsi, hogy egy pléden strandoljunk egész nap. Ha bent vagyunk a nagy unatkozik, ha kimegy kint egyedül unatkozik.

( Itt Gergő már kidőlt, ő semmit nem alszik nap közben. Szerintem egy kezemen meg tudom számolni, az elmúlt két hónapban hány délután aludt. No de Eszter, ezt este 10-kor képes nekünk produkálni, napi max egy óra alvás után. Kurjongatások és egy kis torna után, addig fészkelődött, míg nem sikerült Gergőhöz odabújnia, mellőlem startolt )

Sokat javult a helyzet, hogy Eszter egyszer csak megszerette a hason levést, játszik és jó nagyokat kurjongat. Most, hogy az üléssel is próbálkozik, már azt is mondhatom, néha van 5 percem. Míg püföli az duplós autókat, érdekesebb csörgőket, vagy Gergő vet egy fél pillantást hűséges alattvalójára, talán nem veszi észre, hogy anya lelépett az egy méteres körből, még a wc-re is elmerészkedett nélküle. Persze néha ez nem jön be. Nem unatkozom. mondjuk gőzöm sincs, a több tonnányi vasalnivalóm mikor fog eltünni, gondolom magától nem :)

Azután itt volt játszótér építése. 2 hétvége, apukám segítségével, szépen komótosan. Már csak a tető és a létra hiányzik, meg egy kis festés, de ezek nélkül is tökéletesen használható. Gyakran vannak kis vendégeink, a tesztelők elégedettek az építménnyel. Szép nagy ajándék ez papától a gyerekeknek. De azt hiszem enélkül konkrétan megőrűltem volna az elmúlt 2 hónapban.

Voltunk kirándulni is, ami igen kellemesre sikeredett. 3 család, ovis ismeretség. Bük-Kőszeg-Rohonci tó - St Margarethen.

Mindenki igen jól érezte magát, gyerekek pörögtek ezerrel, mi jókat dumáltunk. A vidámparkról pedig ismét csak azt tudom mondani, aki arra jár ki ne hagyja. Évről évre egyre nagyobb és szebb. Hihetetlen, hogy itthon nem éri meg egy ilyet csinálni, ahol rendezett a környék, kulturáltak a szociális épületek, nem rabolják le egy többgyerekes család pénztárcáját. Sokszor egyszerűek, de nagyszerűek a játékok, és isteni a jegeskávé! Ahol a hitetlenkedő apuka a bejáratnál azt mondta, mit fogunk mi itt csinálni egész nap, és záráskor lelkesen közli, ide még el kell jönni párszor. Mi négy éve vagyunk visszajáró látogatók, de még nem unjuk.

Kőszeg gyönyörű, mint mindig. A várból is nyíló, kis fűszeres sétányon isteni illatok szállnak. A hölgy a boltban pedig nem is ebben a korban él. Nem kapott frászt a gyerekek láttán, mindent meg szabad nézni, fogni, szagolni. Apróságokat mutat, játékos kérdése is van, nem hiszem, hogy van látogató, aki üres kézzel távozik tőle.

Szép volt, jó volt, rövid volt. Jó lenne ősszel visszamenni.

Közben persze szépülünk is, egy lámpa, kép, szekrény, szunyogháló ( a nyár legjobb befektetése, az asztalos tökéletes munkáját minden látogatónk megdícséri)......de annyi minden hiányzik még( legfőképp egy konyhabútor, amitől lassan agybajt kapok, semminek sincs helye), de alakulunk, lassan kezd otthonossá válni a ház. Bár már tényleg meg kell írnunk a listát, mi az ami még hiányzik, és fontossági sorrendet kell felállítani. Mindezt Eszter mozgásfejlődésével összhangba hozni. ha hirtelen el kezdene mászni, nagy bajban lennénk :)

Szóval a nyári szünet elejétől túlélésre játszom, sokkal nehezebb, mint amire számítottam. Inkább a gyerekekkel vagyok, próbálom őket lekötni, gondozni, szeretgetni. A háztartás megvár. Nem tudom mások hogy csinálják, én nem hagyom sírni, szenvedni egyiket sem. Ugyanakkor baromira idegesít, hogy sokszor délutánra készül el az ebéd, és néha úgy néz ki a nappali, mint ahol robbantottak. De ez van, majd kivasalok ha elkezdődik az ovi, elpakolok, ha lesz elég szekrényünk, meg csinálok sok mindent, ha a lányom hajlandó lesz nappal rendesen aludni.

Esélyegyenlőség

2008-06-30T13:54:00.000-07:00

Ügyintézni egy 5 éves sajtkukaccal meg egy nyűgös 6 hónapossal kész agyrém.
Az önkormányzat előtti parkolóból csak lépcsőn át lehet feljutni a bejáratig. ( Megjegyzem van kijelölve a lépcsőhöz közel! rokkantparkoló) Szóval a babakocsit vagy felcipelem, vagy átgázolok tökön paszulyon ( na jó itt virágágyás, bokrok....)kerülök egy kicsit, és máris az ajtóban találom magam. Itt a második akadály, szintén lépcsők formájában. Persze csengethetek, és kijönnek a portáról, lehívják nekem a mozgássérült liftet, vagy mijaszösz az. Szóval arra rátolhatom a babakocsit, azzal felliftezik a kb 5 lépcsőn. Azt sem tudom van e azon korlát, nem hiszem. A lényeg, hogy arra méretesebb babakocsival én már fel sem férek. Ugye nem gondolja senki, hogy a babakocsit felparkolom egy ilyenre gyerekestül, nélkülem? A portán is azt mondták, inkább segítenek felvinni a lépcsőn.
Miután elérek az okmányirodáig kellemes meglepetés, hogy az eddig lógó, ütött kopott, félig világító táblák helyett újak vannak. Az ügyben lehet belépni, ahol világosság van!
Na jó, de ülnek vagy 15-en a székeken, kérdés, ki mire vár?
Várunk, várunk, sajtkukac hangoskodik, kicsi elalszik.....
Kb fél óra alatt jött ki 2 ember, de nem tudom mit intéztek.
Nem várunk tovább, majd visszajövünk. Ezt megismételtük mégegyszer, és mégegyszer. Ekkor azt mondták a portán, el ne menjünk, hozzam a kicsiket, soron kívül megcsinálták.......pedig ültek kint még egy páran. Kérdeztem kinél kellene reklamálni, merthogy nem én vagyok ezzel egyedül, hogy kisgyerek, babakocsi.....
LEgalább egy sorszámos automata lenne. Tudnám, hogy előttem még 5-en várnak ugyanarra az ügyintézőre. Oké, az legalább másfél óra, addig bevásárolok, vagy játszóterezek( na jó, postára nem megyek, mert ott ugyanez a helyzet! )
Azt már félve írom le, hogy esetleg időre bejelentkezés, neadjisten a neten.......pfúj, micsoda perverz gondolatok.
Bár nagyon rendes voltam, megkíméltem a tisztelt hivatalt ötévesem órákon át tartó, egyre hangosabb elégedetlenkedésétől, és egy 6 hós óbégatásától, merthogy front van ma :))

Út a nagyvilágba

2008-06-30T13:39:00.000-07:00

Ha jól emlékszem 13 éves voltam, amikor életem első útlevelét megkaptam. Iskolai jutalomkirándulásra mehettem Lengyelországba. Az öcsém akkorra már bejárta szinte egész Európát a tánccal.
Ma útlevelet csináltattunk, Eszternek az elsőt, így hat hónaposan. Gergőnek ez már a harmadik, pedig ő sincs még 5 éves sem :)
Olyan természetes neki a tengerpartról mesélni, sorolja az európai országokat, ha félfüllel meghallja is közli, hogy ott már voltunk, és ott láttuk ezt/ történt az. Vagy jön a kérdés, az hol van, oda is elmegyünk egyszer?
Apukám 58 éves, de még nem láttott tengert. Mondjuk neki macerás is, nem hajlandó repülőre, hajóra szállni, nem megy kilométeres alagútba és túl hosszú hídra.

Pasi

2008-06-16T13:43:00.000-07:00

Van nekem jó kis IKEA-s pálcikás jégkrémformám. No de hol is. Zsákok és dobozok itt is ott is. Mintha láttam volna mostanában. Ott ahol a turmixgép volt, nem volt. Oké, akkor kint van a kazánházban egy zsákban. Hogy is néz ki ? Elmagyarázom.
És igen, sikerült. Ja, azt nem mondtam, hogy kellenének a kis izék is, a pálcikák. Ő ki nem megy megint értük, rakjak bele valamit. Mit? Valamit, kanalat, szívószálat :)))

Málna

2008-06-16T13:31:00.000-07:00

Pár hete, a füvesítéskor rájöttünk, hogy van málnánk. Vagyis leesett, hogy tavaly is volt itt valamennyi. Mivel már szépen növögetett és nem szabad már ilyenkor hozzányúlni, hagytuk. Elég ronda így a kert, de majd ősszel visszavágjuk és átültetjük.
Ma délelőtt málnát szüreteltünk Gergővel. Érdekes volt, Eszter kengurúban, nem is láttam hova nyúlok, nehogy megszúrja a kiscsajt, a sok esőtől nem akartam bokáig süllyedni sem. Szedtünk valamennyit, jó kis móka volt, de a nagyját meghagytuk, majd ha apa is itthon lesz.
Most ott figyel a fagyasztóban a joghurtos málnafagyi. 80 dkg málnát szedtünk le, 2-3 nap múlva újra lesz majd ennyi. Fél kg még a hűtőben, keresek valami receptet, dzsemnek vagy szörpnek.
A télen költöztünk, cuccaink még szerteszét. Első körben visszaszereztük a turmixgépet, Gergő nagyon élvezi, játékból papírzsebkendőt turmixolt, és nem tetszett neki, hogy nem engedtem vizet önteni rá. Nagyon tetszett neki, ahogy a málna keveredett a joghurttal és a tejszínnel. No és a hangja........ ezért nem használtam én ezt soha :)

Pay it forward

2008-06-11T00:10:00.000-07:00

Ez egy jó kis játék :) Főleg, hogy nem is tudja senki ( na jó, néhányan) hogy újra írogatok.

A szabályok:
1. Csatlakozhat bárki, akinek van blogja. (Jelszavas blog is ér!)
2. Az első három kommentben jelentkező kézzel készített ajándékot kap tőlem.
3. Az ajándék az elkövetkező 365 nap valamelyikén fog érkezni.
4. Cserébe előre kell fizetni, mégpedig úgy, hogy ezt a felhívást a jelentkezők is közzéteszik a saját blogjukban, vagyis maguk is megajándékoznak három embert.

Na lássuk kinek készíthetek valami jó kis.......

Zanza

2008-06-10T14:27:00.000-07:00

Cseresznye és időjárás

Eltelt egy hónap. Volt itt minden, jó is, rossz is, de legfőképp jég :(
Sok és sokszor. Ezt itt produkálta a jó öreg természet
Szerencsére a fáink megúszták, potyogott meg repedt persze a cseresznye, de annyi van , hogy nem tűnt vészesnek a veszteség. Rita, ha nem Párizs felé vettétek volna az irányt, most jöhetnétek egy jó kis cseresznyézésre, fiúk élveznék a fáramászással egybekötött csemegézést.
Ami inkább gáz, hogy a napi rendszeres esőnek köszönhetően a kivert cseresznye rohad, és mivel zsúfolt fürtökben lóg, rohasztja a szép, nagy, szomszéd szemeket is. Így most mozgósítottunk mindenkit, aki cseresznyét szeretne a fagyasztójába, vagy befőzni, lekvárnak, jöjjön és szedje. Az alsó ágakon meghagyjuk, ha itt lesznek a játszópajtások, legyen miről csemegézni.

A ház

Az úgy volt, hogy volt először egy pici lakásunk. Másfél szoba, panel. Szerettük, mindketten dolgoztunk egész napokat, csak aludni jártunk haza. Elég volt, kényelmes, könnyen rendben tartható. Sok-sok év után , mikor úgy éreztük, jöhetne a baba is, gondolkodtunk, tervezgettünk, számolgattunk, és nem tudtunk dönteni. Váltsunk, mire és mekkorára.
A lakóközösség nagyon jó volt, szerettünk ott lakni. Egy nap megláttuk a hírdetést a bejárati ajtón, hogy az elsőn, a mi lépcsőházunkban eladó a 4 szobás. Nézzük, meg, nem vesztünk vele semmit, legalább lesz mihez viszonyítanunk. Ilyen lepukkant lakást még nem láttam. Jó lenne, megérné, próba szerencse. Hirdettünk, és a második érdeklődő aki megnézte a mienket, rögtön meg is vette. Így cuccoltunk kétfelé. A felújitás alatt anyuéknál laktunk, az elsőt úgy csináltuk, hogy benne laktunk, na olyat mégegyszer soha !
Szép lett, mintha nem is panel lenne:) Jöhet a baba. Jött is. Akkor még úgy gondoltuk, ide jön a második is, és jó sokáig elférünk itt. DE:
-kaptunk egy ficánka örökmozgót
-mégiscsak kellett külön ebédlő( ebédeltetném ott naponta 2× azt, aki a panelkonyhát tervezte, harmadmagával, legalább két kajla kamasszal ), így nincs 2. gyerekszoba.
-a 2. év után csak aludni voltunk otthon. Első otthonunk a játszótér lett :)
Újból hírdettünk, nézelődtünk. Nem kellett senkinek egy full felújított első emeleti nagy lakás:(
Aztán mikor már rég nem is foglalkoztunk vele, ismerős pár kérdezte, nem akarjuk már eladni, őket lehet érdekelné.
Hajrá, nézzünk házat. 4 hónap leforgása alatt eladtunk, ( karácsony előtt egy héttel kiköltöztünk)vettünk, és belevágtunk egy építkezős felújításba.
Így most, remélhetőleg utolsó ( 3.) otthonunkat próbáljuk belakni. Álmaink utcájában. A központtól 3 percre gyalog, de mégis nyugis helyen. Jó döntés volt.

Eszter

5 hós lett. 63 cm és 6500 g. Mindkét irányban fordul a hasára, de a kezét még nem mindig sikerül kihúznia maga alól. Teljesen elolvad Gergőtől, úgy néz rá, mint egy bálványra.
Nem egy bújós baba. Ez olyan furcsa, mert Gergő, ha felvetem, már fúrta is be magát a nyakamba, főleg ha fáradt volt. Hát ő nem. CSak tartja magát és nézelődik, valamint nyöszög.
Hihetetlen hangon képes sírni, elég hatásos :( Jó kis ölbebaba, a szombati ebéd! el is készült délután 5-re. Vannak napok, mikor visít, mint egy választási malac, ha nem a tenyeremben van a popsija. SAjnos gyakran vannak ilyen napok. Nem lehet így elaltatni, nem lehet ringatni, nem szereti. Mondjuk simán attól hogy felveszem megnyugszik. Valamint még mindig nem alszik nappal rendesen. Hetek óta két verzió van, a jobbik: délelőtt egy óra, délután 30 perc; a rosszabb: 3× 15-20 perc, csakis szopi közben, vagy a babakocsi rázkódására. Legtöbbször összesen nincs meg az egy óra, mindezt reggel 6-este 9-ig sikerül előadni. A lakás leginkább háborús övezetre kezd hasonlítani.

Gergő

Okos, szép, kedves, jólnevelt- mindenkivel és mindenhol- kivéve velem és itthon. És vége az ovinak. Úgyhogy most játszóteret építünk, különben kinyírjuk egymást a nyár végére. Legalábbis belőle nem lesz nagykorú, ha így folytatja. Túlélésre játszom néha, hát ilyen a 4-5 éves dackorszak. Mikor mindkét porontyomnak ilyen tuti napja van, erősen elgondolkozom, kell ez nekem 3. kiadásban is :))

Gyomorrontás

2008-05-08T06:49:00.000-07:00

Gergő tegnap úgy jött haza az oviból, hogy fájdogál a pocakom, anya!
nyomkodtuk, kérdezgettük, semmi, csak egy kicsit fáj, nem evett semmi extrát..... nem volt kedve semmihez fél délután, de koraeste belendült.......jót játszottak 3 csoporttársával a ház előtt. Mikor lefeküdt nem fájt semmije, de nem evett egy falatot sem az ovi óta. És reggel hányásban ébredt :( Valamikor az éjjel behányhatott, ébredése előtt fél órával vittem át hozzánk Esztert szopizni, G-t betakartam, megsimiztem, aludt békésen. Semmi szagot nem éreztem.
Rendesen behányt az ágy sarkába a feje mellé. Nem feküdt bele, az arca, haja tiszta volt, és nem is volt hányásszaga a szájának. Bocs a naturisztikus leírásért.Nem is kis büfi volt, mert baromi nagy adag cuccot takarítottam le, már a folyékony részeket teljesen beitta az ágy és a takaró, egy -két kisebb folt volt a pizsama újján.
Teljesen kiakadtam, hogy nem ébredt fel rá. Nem is nyöszörgött, jól aludt.
Ha hanyadt feküdt volna, bele is fulladhatott volna, rengeteg cucc volt :(
Kérdezgetem, álmodott e valamit, nem emlékszik e rá, hogy felült....sstb álmában de semmi.
CSak remélem, hogy félig megébredt, kidobta a taccsot egy adagban és aludt tovább. ha rágondolok, remeg a gyomrom...
Eszter is sikítva sírt mindenhogy egész délelőtt, fél 11-kor már a 3. szopin is túl voltunk. Még szopi közben is mondta.
Pont pár hete beszéltük többen, hogy nem vagyunk egy fosós hányós család, erre az elmúlt 3 hétben volt mindkét gyereknek minden, nem is egyszer :(
Hát az elmúlt hét után kicsit nyugisabb napokat szeretnék.

De hogy jót is írjak, Gergő tegnap délután megtanult 2 keréken biciklizni. Már tavaly egy klassz biciklit kapott szülinapjára, le is vettük a pótkereket, de nem volt elég idő gyakorolni, apa állandóan dolgozott. Én meg nem rohantam utána pocakosan. Hogy tudjon biciklizni, visszakerültek a pótkerekek .
Tegnap haza értem a vásárlásból, azzal fogadott a kapu előtt, hogy tud 2 keréken bicikizni, mert erre tekert egyik csoporttársa az anyukájával, és kipróbálta a kétkerekűt. Apja mondja tényleg, ment egy kört, hogy anyuka kísérte, majd elengedte, és Gergő gyönyörűen tekert. Az elindulással és a megállással vannak még problémák, és a kormánykezelésen is van mit finomítani, de nagyon ügyes :)

Fűvesítés I.

2008-05-06T05:41:00.001-07:00

Nagy nehezen megadta magát a gaz. öröm volt nézni, hogy ha lassan is, de napról napra kevésbé virított a kertben a mindenféle paré, és eljött a pillanat, mikor keresztapám( de jó hogy van ilyen masinája) megjelent és Gergő legnagyobb örömére beszántotta az udvart, majd pár nap múlva, (mivel túl vizes volt a föld és száradnia kellett) be is rotálta:

Nem és nem jövök rá, hogy a francba kell megváltoztatni a képek sorrendjét :) Szóval a képeket hátulról kell elkezdeni nézni !

Betegség: Eszter

2008-05-06T05:16:00.000-07:00

És eljött a pillanat, mikor Eszter is rottyintott egy hatalmasat. Ő szerencsére nem tud tiltakozni a smecta ellen, egy nap alatt rendbe is jött. Lehet nem is a Gergő vírusa volt, mert Eszter anyagcseréje kicsit más. Csak anyatejet kap, amit olyan szinten hasznosít, hogy 5-6 naponta van nagydolog. Ez megy 3 hétig, azutén 1-2 napig mindnféle kakák előfordulnak,(színre állagra).Így szépen ismétlődik az egész. Ám egyik pillanatról a másikra, olyan rondán, hurutosan elkezdett köhögni, inkább elvittem Klári nénihez, ne menjünk így neki a hétvégének. Csütörtök este kezdtük az antibiotikumot( a mi drága doktornénink, csak a végső esetben írja fel, Gergő nem is kapott míg ovis nem lett ), mondván csúnya légcső és hörghurut járvány van, szinte csak picibabáknál, és egy nap alatt retenetesen sokat romlik az állapotuk. Ő azt mondja, ne várjuk meg hogy rosszabbul legyen.
Vasárnap volt a mélypont, délután és éjjel megállás nélkül nyögött, és hörgött. Nem sírt, csak nyüszögött, és félálomban volt. Kint aludtam vele a nappaliban, hétfőn mentünk is vissza az orvoshoz, ahonnan egy beutalóval megcéloztuk a kórházat.
6 napot voltunk bent, sok hasonló picivel. Eszter volt a legkisebb, a többség 6 hós volt. Mindenki ugyanezzel a betegséggel küzdött. A többiekhez képest Eszter nagyon jó állapotban volt, nem volt láza és az orra is tiszta volt mindvégig. Köhögni is nagyon keveset köhögött, de azt elég rondán. Egy tündér volt, jókedvű, gagyarászott, mosolygott, tűrte a kezelést. CSak éppen nem javult, folyamatosan hörgött, és egyre kevesebbet köhögött. Az 5. napon kapott egy fél szteroidos kúpot, ami délutánra teljesen rendbe is tette, így másnap el is hagyhattuk a kórházat.
Már tudtuk, hogy ő is tejfehérje érzékeny, az adjunktusnő szerint ez is közrejátszott, így én most szigorú tejmentes diétán vagyok. Bár a korházi dolgozók úgy gondolták, a tejmentes étrendembe belefér uzsonnára a túrórudi:)
Én allergiás vagyok kora tavaztól virágzó fákra, amik most ontják magukból a polleneket, valószinűleg ebből is örökölt tölem egy kicsit. Mihelyst lehet, megyünk allergiavizsgálatra.
A kórházi körülményekről most inkább nem ejtenék szót.... igen nagyon keleten lakunk...
A növérek, ápolók előtt pedig le a kalappal, mind nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, szeretettel nyúltak a kicsikhez.

Jégeső

2008-05-06T05:12:00.000-07:00

Ebben a pillanatban ez hull nálunk az égből. A gyönyörű cseresznyefáinkra :( És persze minden másra :(

Betegség: Gergő

2008-05-06T04:56:00.000-07:00

Kezdődött egy kis köhögéssel, egyre rondábban szólt. Társult hozzá az orrfolyás, á, csak egy kicsi, vízszerű. Ja, hogy már nem kicsi és nem is vízszerű :( Gyorsan gyógyult, de sok volt a beteg az oviban, maradjon egész héten itthon. Azután jött reggelinél egy puki, és a költői kérdés: anya, lehet hogy hasmenésem van? Gatya le, és igen, ott volt, aminek nem kellett volna ott lennie :( Szegénykém nagyon elkeseredett, még sosem történt vele ilyen. Wc, mosdás, átöltözés, három napig naponta többször. Néha sikerült elérnie a wc-re. Az én folyton pörgő gyerekem, akit a majd 40 fokos láz sem ver le lábról, egész nap nézte a Lecsót, meg csendben eljátszogatott, és napjában 1×-2× aludt. Memóriakártyáztunk és mesekönyvet nézegetünk. És reménykedtünk, hogy Eszter nem kapja el.
Persze a smectát annak rendje s módja szerint kihányta. Mondjuk ember legyen a talpán aki azt lenyeli. Végül a bizmutos keverékkel gyorsan rendbejött.
Olyan kis sovány lett, kilátszanak a bordái. Édes drágabogár volt, okos kérdésekkel, semmi hiszti, veszekedés, ( ami sajna mostánaban jellemzi a napjaink nagy részét. )

Háziállataink, kint és bent.

2008-05-05T13:13:00.000-07:00

Minek megy az ember kertesházba, ha egyszer írtózik a pókoktól és a gilisztáktól, valamint idegesítik a hangyák és a csigák? Ja persze, a gyerekek miatt :)

Ja és az elmúlt szombatok egyikén, egy szép esős reggelen, egy nyest nézett rám vissza a tetőről. A párom szerint az egy macska, nem láttuk rendesen a fejét, de valahogy olyan furcsának tünt, mikor odaszaladt a tető széléhez. CSak egy pillanatra láttam a fejét, a farka valóban hasonlított egy macskafarokra, csak szép dús volt a szőre. Miután megfordult, megláttuk a pofiját, és a kicsi füleket.Remélem csak átutazóban volt, és nem a mi padlásunkat szemelte ki fészkéül. Állítólag olyan zajjal tud lenni, mintha emberek mászkálnának a padláson. Egyébként nagyon édes volt, ahogy az ereszcsatornánál ivott. Szerencsére nálunk nem talál magának kaját, így remélem tovább állt.

Azóta Gergő lelkesen kérdezgeti, anya, hogy is hívják a háziállatunkat?

Cseresznye

2008-04-08T13:18:00.000-07:00

Virágba borult a cseresznyefánk.

Hétvége

2008-04-08T03:28:00.000-07:00

Jól sikerült ez a hétvége. Nem is emlékszem, mikor volt ilyen, hogy a párom egész hétvégén egy percet sem dolgozott. De jó is annak, akinek péntek délutántól hétfő reggelig nem kell a munkával foglalkoznia. Bár most is lett volna bőven mit csinálnia, de szerintem az elmúlt 3-4 hét hajtása annyira sok volt, hogy úgy döntött, ez a két nap a gyerekeké. Sajnos szombaton esett az eső, így nem sok alternatíva maradt. Tudtam rendesen főzni, és még egy nagy kád forró vízbe is belemerülhettem. Gergő szombat délután mamázott. Mostanában sokat van ott, ott az unokatesó, van kivel játszani. Ha egyedül van, akkor csak rá figyelnek, ami ugye itthon egy ideje nem megy. Sajnos az eső miatt elmaradt a kerti munka, és az alsó épületek lomtalanítása. Vasárnap is borongos időre ébredtünk, de lesz ami lesz alapon, nekiindultunk. Először gondolkodtunk a Tropicariumon, de végül elvetettük az ötletet, majd ha párom nagynénjéék itthon lesznek, akkor megyünk Bp-re. Így célba vettük a szegedi vadasparkot. Szerencsére a nap is kisütött, így csodaszép időben sétálgattunk. Az oroszlánok épp üvöltős kedvükben voltak, legalább egy órán keresztüll hallgathattuk őket. Ez Esztert egyáltalán nem zavarta az alvásban, ő az ott töltött 2-3 órát végigaludta. Gergő pedig szaladgált, nézelődött, játszott, nyuszit símogatott. A nyuszisimogtóba 3× is bement.
A nap hátralévő részét unokatesóknál töltöttük, volt foci, csocsó, bírkózas....
Mindig síró leánykám pedig egy hangot nem hallatott, csak mosolygott, nézelődött, gagyarászott.
Szóval jó kis hétvége volt.

3 hónap

2008-04-04T05:36:00.000-07:00

Hihetetlen, hogy már ennyi idő eltelt. 3 hónapja nem tudom milyen nap van és hányadika. Gyanítom, ez így lesz még egy ideig. Édesbogár. Kis golyófejű, golyószemű. Szépen kerekedik, valószínűleg nem csak a nevetés hízlal, hanem a sírás is. A kis házi tornának köszönhetően, már gyönyörűen tartja a fejét, és nem üvölt, ha hasra rakjuk. Akár 10 percet is kibír úgy.

Mosolyog mindenkire, már ha nem sír. CSak a hasa, az ne fájna. Szívem szakad meg, úgy képes sikítva üvölteni, órákig. Szerencsére ezt a részt Gergőnél kihagytuk, most Eszter bepótolja.

Szörnyű és kiszámíthatatlan. Szerintem géppuska van a fenekébe építve, és valaki folyamatosan cseréli a tárat. Túléljük. Ha nem fáj a hasa, egy kis tündér. Püföli a tornáztatót, megörül ha meglát, mosolyog, és gagyarászik. Érdekes, magátol nem dumál, csak ha beszélek hozzá, de akkor nagyon lelkesen magyaráz és válaszol. Nappal nem szeret aludni. Egyszer alszik 2-3 órát már 3 hetes kora óta. Gondolom ebben közrejátszott a sok sírás és egész napos hasfájás az elején, mostanra meg szokássá vált. Néha beszundít 5-10 percre , és teljesen kisimúl tőle.

Éjjel szerencsére alszik, gondolom elég fárasztó az a folyamatos ébrenlét és sírás. Egy hós koráig 3 óránként kelt, majd elhagyta az éjféli szopit, és két hósan már csak hajnali 3-4 körül kelt, majd reggel 6-7-kor köszönt, hogy jó reggelt, kialudtam magam. Lassan két hete pedig teljes a csend este 9-fél10-től reggel 6-7-ig.

2008-04-03T05:32:00.000-07:00

Gaz

A mi kertünben ez van. Gaz. De az jó sok. Szép zöld az egész, de fűszál, csak kisebb foltokban található. Szerencsére a felújítás nem vágta össze a terepet, legaláb nem kell sóder, cement és betondarabkákat keresgélnünk, és remélhetőleg féltéglák sem teszik majd tönkre a fűnyírót.
Merthogy most gazt kell nyírni, tyúkhúr, meg mindenféle lapulevélszerűségek növögetnek lassan bokor méretűvé. Bevetettük a gyomírtót. Apukám jött, és permetezett, a gaz pedig azóta is él és virul. Az egyébként idegesítően preciz és alapos apukám, most valamit jól félreolvasott, és fele annyi gyomírtót rakott a vízbe, mint kellett volna. Most várjuk a beígért esőt( hogy elmenjen, de még ide sem ért, köszönet érte a meteorológusoknak :)), ami lemosná ha újrapermeteznénk. Akkor újrapermetezés, majd szántás. Így most van két hetük a háziállatainknak( békák, kopaszcsigák, ujjnyi vastag giliszták és vakondok), hogy elköltözzenek valamelyik szomszédhoz, ha nem akarnak az ekevassal találkozni.